Antal Valéria Lábápolás,pedikűr,speciális kezelések

Költözésem időpontját időben jelezni fogom addig is megtaláltok mèg a régi helyemen Miskolci utca 69.😇

Kedves klienseim!
Szeptember 17.-e és szeptember 26.- között nem leszek elérhető semmilyen formában,sem telefonon sem üzenetben .
Köszönöm szépen a megértést 😇

https://www.facebook.com/share/p/19QtJa2hNs/

Tyúkszem – amikor a bőr védekezése már fájdalmat okoz

A láb mindig is érzékeny téma volt. Nem véletlenül. Egész életünkben hordozza a testsúlyunkat, alkalmazkodik a talajhoz, a cipőhöz, a terheléshez. Ha pedig valami nincs rendben vele, azt gyakran nem csak a lábunk, hanem az egész testünk megérzi.

A tyúkszem sokkal gyakoribb probléma, mint gondolnánk. Sokan egyszerű bőrkeményedésnek tartják, pedig van egy fontos különbség.

A tyúkszem tulajdonképpen a bőr védekező reakciója. Ott alakul ki, ahol hosszabb időn keresztül ismétlődő nyomás vagy dörzsölés éri a területet. A bőr vastagodni kezd, majd kialakul egy kemény, kúpszerű mag, amely egyre mélyebbre nyomódhat. Ez az, ami a jellegzetes, sokszor szúró fájdalmat okozza.

Leggyakrabban:
• a lábujjak tetején,
• a lábujjak között,
• a talpon,
• vagy olyan pontokon jelenik meg, ahol a cipő folyamatos nyomást gyakorol.

A kialakulásában szerepet játszhat:
• nem megfelelő cipő,
• lábdeformitás,
• kalapácsujj,
• bütyök,
• fokozott terhelés,
• vagy akár a járás megváltozása is.

Sokan megpróbálják otthon kivágni vagy levágni. Ez azonban nem mindig jó ötlet. A túl mély sérülés fertőzéshez vezethet, cukorbetegség vagy keringési problémák esetén pedig különösen veszélyes lehet.

Ami segíthet:
• a kiváltó nyomás megszüntetése,
• megfelelő lábbeli választása,
• tehermentesítő eszközök használata,
• rendszeres lábápolás,
• szükség esetén szakember felkeresése.

És itt jön egy érdekesség:

A tyúkszemet sokan összekeverik a talpi szemölccsel. Pedig a kettő teljesen más eredetű. A tyúkszemet a mechanikai terhelés okozza, míg a szemölcsöt vírus. Külsőre hasonlíthatnak, de a kezelésük eltérő, ezért fontos a pontos felismerés.

A következő részben éppen ezért a szemölcsökről lesz szó. Nem csak a talpi szemölcsről, hanem arról is, hogy milyen kapcsolatban állhatnak az immunrendszerrel, és miért fordul elő, hogy valakinél makacsul visszatérnek, míg másoknál szinte nyomtalanul eltűnnek.

Október 02.péntek du.15.00.órai vendégem kérem hívjon fel.
Köszönöm szépen

😇

Szeptemberi időpontok elfogytak 😇
Szeptember 17.-,től -26.-ig szabadságon leszek!

A mai nappal egy hosszú út végéhez értem 🥰
Szívem tele hálával ,boldogsággal és megkönnyebbüléssel ❤️
A mai nappal Speciális lábápoló mester lettem.🎓🥰❤️
Köszönöm az oktatómnak, hogy vègig vezetett az úton❤️A csajoknak akikkel egymást támogattuk ,szuper,hogy ilyen kolléganőkkel,szerethető lányokkal vagyok körülvéve 🥰❤️
Köszönöm a modelljeimnek hogy állták a sarat teljes mellszélességgel mellettem.
És a végére engedjétek meg,hogy a vizsga portfóliómból idézzek ide pàr mondatot:
"Emlékszem még a hàzhozjàrós önmagamra,és sosem felejtem el honnan indultam. Ha most visszanézek örülök,hogy belevágtam ,hogy mertem,hogy léptem és nem adtam fel akkor sem amikor sokan megkerdeztèk ,hogy van -e ennek az egésznek értelme.
Hittem magamban akkor,és hiszek magamban most is.Most pedig,hogy a mesterlevelemhez ezt az összegzést írom,teljes nyugalommal jelenthetem ki : MEGÉRTE!"
❤️❤️❤️

https://www.facebook.com/share/p/166qEnutjjG/

Baker-ciszta mint jelzőtünet

A Baker-ciszta ritkán kerül reflektorfénybe. Ha mégis, akkor többnyire úgy jelenik meg, mint egy „megoldandó probléma”: fáj, feszül, látható, ezért kezelni kell. Gyógyszerrel, masszázzsal, esetleg leszívással. Ezeknek mind megvan a helyük – de a kérdés ritkán hangzik el: miért jelent meg egyáltalán?

A Baker-ciszta ugyanis nem önálló betegség. Nem „keletkezik”, hanem kialakul. A térdízületben felszaporodó ízületi folyadék következménye, amely akkor jelenik meg, amikor az ízület terhelése, gyulladási állapota vagy mechanikája tartósan kibillen az egyensúlyból. A szervezet ilyenkor nem ellenséget gyárt, hanem megoldást keres: a felesleges folyadékot egy irányba elvezeti.

Ezért tekinthető a Baker-ciszta jelzőtünetnek.

A leggyakoribb háttérben nem egyetlen ok áll, hanem több, egymást erősítő tényező. Mozgásszervi oldalról gyakran megfigyelhető a comb- és farizmok gyenge stabilizáló szerepe, a boka vagy a csípő beszűkülése, esetleg korábbi térdsérülések maradványhatásai. Ilyenkor a térd kénytelen olyan terheléseket is elviselni, amelyekre nem lenne „kitalálva”.

Érdekes módon a Baker-ciszta nem csak aktív sportolóknál jelenik meg. Legalább ilyen gyakori azoknál, akik hosszabb ideig keveset mozognak, majd időszakosan hirtelen terhelés éri az ízületet. A térd szempontjából nem az számít, mennyit mozgunk – hanem az, hogy mennyire következetesen és milyen minőségben.

Anyagcsere-oldalról is vannak összefüggések. Inzulinrezisztencia, krónikus gyulladásos állapotok vagy hormonális egyensúlytalanság esetén az ízületek gyakran érzékenyebben reagálnak. Ilyenkor nem feltétlenül nagy sérülés indítja el a folyamatot, hanem egy tartós, alacsony szintű gyulladás, amely fokozott ízületi folyadéktermeléssel járhat. A Baker-ciszta ebben az esetben nem ok, hanem következmény.

Krónikus betegségek fennállásakor a test gyakran több szinten jelez egyszerre. A térdhajlatban megjelenő ciszta ilyenkor nem „véletlen lelet”, hanem része egy nagyobb képnek. Egy olyan rendszernek, ahol a regeneráció lassabb, a kötőszövetek terhelhetősége csökkent, és az alkalmazkodás határai hamarabb elérhetők.

Ha a Baker-cisztát kizárólag lokális problémaként kezeljük, könnyen visszatérhet. Ha viszont jelzésként tekintünk rá, akkor értékes információt ad: hol van túlterhelés, hol hiányzik támogatás, és hol lenne szükség finomhangolásra – mozgásban, anyagcserében, életmódban.

A Baker-ciszta tehát nem „hiba a rendszerben”. Inkább egy üzenet arról, hogy a rendszer próbál alkalmazkodni. A kérdés az, hogy meghalljuk-e.

A kép forrása az internet.